NŐTTEK A MAGYARORSZÁGI FÜRDŐK BEVÉTELEI A NYÁRI SZEZONBAN

Czeglédi Gyula, a szövetség ügyvezető elnöke csütörtöki beszámolójában elmondta: a legjobban teljesítő fürdők elérték a múlt évi kiemelkedő vendégforgalmat, vagy kismértékben, néhány százalékkal túlteljesítették.

Az ügyvezető arra is rámutatott, hogy a 2015. évi vendégéjszakai adatok alapján jól látható, hogy a tíz leglátogatottabb város mindegyikénél meghatározó a fürdőturizmus, hét település közülük kifejezetten hagyományos fürdőváros. Jelenleg Budapest és Balaton turizmusa mellett az ország turizmusának a harmadik meghatározó lába az épített fürdőkre épülő fürdő- és gyógyturizmus.

A szövetség kiemelt célja, hogy az OEP által finanszírozott, a fürdőkben elérhető gyógyászati szolgáltatások támogatási összege 20 százalékkal emelkedjen. Jelenleg az OEP-támogatás az összes gyógykezelés önköltségének alig több mint egyharmada. A további részt a szolgáltatást igénybevevő betegek térítése és hozzájárulása adja, a hiányzó költségrészt a fürdők más üzletágaik eredményéből pótolják - ismertette.

Czeglédi Gyula szerint ez a helyzet tarthatatlan éppen ezért az egészségügyi kormányzathoz fordultak hogy orvosolják a problémát. A beszámolók szerint kezdeményezésükre Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár egyetértéséről biztosította a szövetséget, azonban jelezte: a jövő évi költségvetésben más szempontok erőteljesebben érvényesültek.

Az ügyvezető elnök szerint a probléma ismét előtérbe kerül az állami egészségügyi szektor nagyarányú bérnövekedését követően, kezelhetetlen állapotokat fog eredményezi, hiszen a gyógyfürdőkben is egészségügyi végzettségű dolgozók dolgoznak. A szövetség továbbra is a 20 százalékos támogatási díj emeléséhez szükséges forrás előteremtésében látja a megoldást, hogy a fürdőszolgáltatók is már 2017-ben érzékelhető béremelést tudjanak végrehajtani az egészségügyi munkavállalóknál.

A szövetség szerint indokolatlan és értelmezhetetlen, hogy a fürdőszolgáltatás mint Magyarország egyik fő turisztikai vonzereje miért került ki 2006-ban a kedvezményezett áfakörből. Az elnök jelezte: tagjaik vállalták, hogy az áfamegtakarítással elérhető többletbevételeket a hatékonyság javítása mellett az alkalmazottak bérfejlesztésének felzárkóztatására és a hiányzó fejlesztési források pótlására fogják felhasználni.

Czeglédi Gyula kitért arra, hogy a fürdők üzemeltetését az idén a szektorban egyre jellemzőbb munkaerőhiány befolyásolta. A fürdőüzemeltetők egyre nehezebben találnak úszómestert, pénztárost, takarítót és műszaki szakembereket, az egészségügyi kezeléseket végző terapeutákból, szakorvosokból pedig hiány van. Jellemző, hogy a fürdőket elhagyó szakemberek nem másik szolgáltatóhoz szegődnek, hanem szakmát és ágazatot váltanak a magasabb bér érdekében, egyre többen közülük külföldön helyezkednek el - tette hozzá Czeglédi Gyula.